Kezdőlap
|
Kapcsolat
|
Linkgyűjtemény
|
GYIK
Hírek, Információk
Polgári védelem
Tűzvédelem
Iparbiztonság
Linkgyűjtemény
Gyakran Ismételt Kérdések
Honlap térkép
Jogi nyilatkozat
Adatvédelmi irányelvek
Technikai ajánlás
Impresszum
Letöltési segédlet
Keresés az oldalon
Ügyfélszolgálat
RSS Források
Gyakran Ismételt Kérdések
Kérem, kattintson a címre!
Katasztrófavédelem alapfokon
Honnan tudható meg, hogy veszélyhelyzet van? Mit kell tenni, ha a katasztrófavédelem elzárkózásra szólít fel?
A meteorológusok a legnagyobb fokú riasztást rendelték el. Mi ilyenkor a teendőnk?
Hol működik viharjelző szolgáltatás?
Ki felelős a vihar jelzések kiadásáért?
Mi a viharjelzés esetén követendő magatartási szabály?
Kihez forduljak, ha a vihar miatt károsodott a házam? Kaphatok-e pénzügyi támogatást a katasztrófavédelemtől?
Tűzveszély otthonunkban – mire figyeljünk?
Gyakran Ismételt Kérdések a tűzmegelőzés terén
Meggyulladt az olaj a lábosban, hogyan kell oltani az ilyen tüzet?
Mi az a megemelkedett sugárzás, mikor káros az emberi szervezetre?
Milyen forrásokból ér bennünket (ionizáló) sugárzás?
Ózdi martinsalakos házam károsodását 2004 februárjában jelentettem be a község jegyzőjének. Részesülhetek-e támogatásban, mik a támogatás feltételei?
Ózdi martinsalakos házamat 2005-ben vizsgálták meg és „B” kategóriába sorolták. Azóta felmérés nem volt, de a házam állaga egyre romlik, újabb és újabb repedések jelennek meg rajta. Mit tehetek, kihez fordulhatok?
Tudnivalók a szénmonoxid (CO) veszélyeiről!
Közösségi szolgálat a katasztrófavédelemnél
Közösségi szolgálat a katasztrófavédelemnél?
Mi a polgári védelem?
Mi a polgári védelem?
Mi a polgári védelmi kötelezettség?
Hogyan állt össze Magyarország kockázati térképe, mire kell felkészülnie annak, aki veszélyesebbnek számító területen él?
Hogyan lehet jelentkezni polgári védelmi szervezetbe?
Mit kell tennem, ha önként jelentkeznék?
Milyen szempontok alapján választják be az embereket polgári védelmi szervezetbe kötelezettként?
Honnan lehet azt tudni, hogy mekkora az adott település polgári védelmi szervezetének a létszáma?
Mi a teendője annak, aki nem a bejelentett állandó lakóhelyén él, tanul, vagy dolgozik, és polgári védelmi szolgálatra kötelezhető?
Mi történik, ha például árvizes területen élő lakosként víziszonnyal, pánikbetegséggel vagy valamilyen más pszichés gonddal küszködöm? Hogyan kell igazolnom ezt?
A mentességet az önkormányzat tartja nyilván, vagy igazolni kell?
Milyen mentességi igazolás fogadható el?
Mire számítsak, ha behívnak? Konkrétan miként zajlik majd a képzésem?
Hogyan védik meg a munkahelyemet, mi történik, ha a munkaadóm kirúg, míg én polgári védelmi szolgálatot teljesítek?
Legfeljebb mennyi időre hívhatnak be szolgálatra, s milyen gyakorisággal?
Kiképzésem után hogyan riasztanak, ha baj van, mennyi időn belül kell a helyszínre érnem?
Kerülhetek veszélybe?
Tényleg megbüntetnek, ha nem reagálok a megkeresésre?
Ki kezeli az adataimat?
Mennyi ember lesz a rendszer tagja?
Melyek a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezetek?
Ki minősül a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzetének?
Az alapinformációkat a honnan lehet beszerezni?
Katasztrófavédelem határok nélkül
Kinek a segítségére számíthatunk a hazai katasztrófák esetén?
Hogyan segítünk más országoknak?
Karrier
Ki lehet a speciális mentőcsapat tagja, hogyan lehet jelentkezni, és milyen feltételeknek kell megfelelni?
Milyen iskolákat kell elvégezni ahhoz, hogy bekerüljek a katasztrófavédelem csapatához?
Hatósági munka – Tűzvédelem
Hogyan lehet bejelenteni a tűzvédelmi szolgáltatást?
Mi a teendő, ha lejár a tűzvédelmi szakvizsgám?
Tarthatok-e kaktuszt a társasház folyosóján?
Megvédhetem-e ajtóra szerelt ráccsal a lakásomat?
Szerelhetünk-e rácsot a lakásunk előtt lévő közlekedő bejáratához?
Mit jelent a tűzgyújtási tilalom?
Saját ingatlanon hogyan szabad avart, kerti hulladékot égetni?
Tűzgyújtási tilalom idején szabad-e kerti grillsütőt használni, bográcsozni?
Hogyan használhatók a kijelölt tűzrakó helyek?
Lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos előírások értelmezése
Tűzvédelem az aratás idején is
Hatósági munka – Iparbiztonság
Mi alapján minősül egy gazdálkodó szervezet veszélyes ipari üzemnek?
Magyarországon hol találhatóak veszélyes ipari üzemek?
Veszélyes ipari üzem építését megelőzően a lakosság nyilváníthat-e véleményt?
Egy veszélyes ipari üzem mi alapján kap katasztrófavédelmi engedélyt a működésre?
A veszélyes ipari üzemek katasztrófavédelmi engedélye határozott vagy határozatlan időre szól?
Az engedéllyel már rendelkező veszélyes ipari üzemekben folyó tevékenységet ellenőrzi, felügyeli-e a hatóság valamilyen módon?
Mi a veszélyes ipari üzem környezetében élő lakosság teendője vegyi baleset esetén?
Felkészül-e a katasztrófavédelem a súlyos baleset bekövetkezésekor szükséges lakosságvédelmi feladatok végrehajtására? Hogyan történik a felkészülés?
Katasztrófavédelem az oktatásban
Milyen módon taníthatóak a kiskorú – általános iskolás – gyerekek a katasztrófák veszélyeire?
Pedagógusként érdeklődni szeretnék, hogy a kistelepülési iskola diákjai hogyan jelentkezhetnek a katasztrófavédelmi versenyre, illetve miből készülhetnek a feladatokra?
A küszöbérték alatti üzemekkel kapcsolatos kérdések és válaszok
Milyen esetben kell súlyoskáresemény-elhárítási tervet készíteni, mi a hozzá kapcsolódó hatósági eljárás folyamata és milyen határidők vonatkoznak az üzemeltetőkre?
Cégünk R12 veszélyességű, propán-bután hajtógázas aeroszolt tárol és rendelkezik a töltet besorolásához szükséges R mondatokkal. A küszöbérték számításakor a PB hajtógázas töltetet többféleképpen is besorolhatjuk, de más-más eredménye lesz: az egyik
Hogyan kell érteni a 219/2011 (X.20.) Korm. rendelet (R.) szerinti „jelen levő veszélyes anyagok mennyisége” kifejezést?
Hogyan sorolandó be az biogáz az üzemazonosítás során, ha biztonsági adatlap nem áll rendelkezésre, de összetétele ismert (60-65% CH4, 35-40% COx, kis százalékban egyéb gázok)?
Az üzemazonosítás során hogyan kell figyelembe venni a kőolajtermékeket?
Bejelentésre kötelezett-e az üzem vagy létesítmény, ha elkerített területen, a telephelyén más gazdálkodó szervezet tulajdonában és üzemeltetésében álló veszélyes anyagot tartalmazó (oxigén, nitrogén) tartályok állnak?
Az üzemazonosítás során figyelembe kell-e venni a jelen lévő, vasúti pályán elhelyezett anyagokat is?
Üzemazonosítás szempontjából ki minősül üzemeltetőnek, vagyis kinek a kötelessége a veszélyes tevékenység bejelentése, ha a telephely tulajdonosa bérbe adja a területet, ahol a veszélyes tevékenységet végzik?
Mi a teendő akkor, ha egy vállalkozás szomszédságában vélhetően veszélyes tevékenységet végző másik vállalkozás működik, de annak üzemeltetője nem ad információt erre vonatkozóan, bár tevékenysége veszélyeztető hatással lehet a szomszédokra?
Amennyiben az oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes anyag kármentőbe kerül ki, a nem jelentésköteles mennyiség növelhető-e a duplájára?
Jelentésköteles üzemzavarnak minősül-e, ha soron kívüli, előre nem tervezett karbantartási munkák - melyek ugyan "nem várt", de ellenőrzött módon végrehajtható tevékenységek - során került ki veszélyes anyag, vagy történt részleges leállás?
Mely díjtételek alapján kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetnie súlyoskáreseményelhárítási-terv készítésére kötelezett, illetve nem kötelezett, küszöbérték alatti üzemnek?
Ha egy vállalkozásnak több telephelye van, akkor a vállalkozás valamennyi telephelye együtt, vagy azok egyenként számítanak kiemelten kezelendő létesítménynek?
A küszöbérték alatti üzemnek kell-e biztonsági jelentést készítenie? Ha igen, akkor a jogszabály alapján csatolni kell a 10. § (2) a) és c) valamint a (3) b)-d) pontjában foglaltakat. Igaz-e, hogy eszerint a 10. § (2) b) a biztonsági jelentést készítő szakértő kimarad?
A 8-10 %-os nátrium-hipoklorit oldatot (hipó) az üzemazonosításkor fel kell-e tüntetni az adatlapon? A hipónak a biztonsági adatlap szerint nincs olyan R-mondata, ami miatt a jogszabály hatálya alá tartozna, azonban az adatlap további része oxidáló hatásról is ír, de erre utaló R-mondat nincs.
Kell-e üzemazonosítási adatlapot benyújtaniuk a hatóság felé a 2012. január 1. előtt már katasztrófavédelmi engedéllyel rendelkező alsó-, illetve felső küszöbértékű üzemeknek is?
Az üzemazonosításhoz szükséges adatlapok letölthetőek-e valahonnan?
Az üzemazonosításhoz szükséges adatlapokat telephelyenként vagy cégenként kell-e kitölteni?
Az összegzési szabály külön-külön a toxikus, tűzveszélyes és ökotoxikus anyagokra történő alkalmazását követően az eredményeket kell-e még összegezni?
Amennyiben az adatlapon például a termék CAS száma vagy IUPAC neve nem szerepel, akkor azokat fel kell-e tüntetni az üzemazonosítási adatlapokon?
Ki számít üzemeltetőnek PB-gáz (vagy propán) tartály esetében? Kié a bejelentési, adatszolgáltatási és engedélyezési kötelezettség? A gázforgalmazó cég, akié a tartály (telepítette és tölti), vagy a fogyasztó akinek a telephelyén van a tartály és üzemelteti róla a gázellátó berendezését és használja a gázt? A tartály a gázforgalmazó cég tulajdona, de a benne lévő gáz a telephely tulajdonosáé (fogyasztó), és az ő berendezései üzemelnek róla.
Üzemazonosításkor figyelembe kell venni a PB-gáz tartályt töltő tartányos gépjárműben lévő anyag mennyiségét is? Ha igen, akkor melyiket kell teleként számolni: a tartályt, amit töltenek; a tartányautót, ami tölti; vagy mindkettőt maximális töltöttségi szinttel kell figyelembe venni?
A veszélyes anyagok és tevékenységek azonosításához hogyan kell meghatározni a jelen lévő maximális veszélyes anyag mennyiséget a cseppfolyósított propán-bután gázt tároló nyomástartó berendezéseknél?
Kötelezhető-e katasztrófavédelmi engedély beadására, illetve üzemazonosítási adatlap beküldésére az a magánszemély, vagy gazdálkodó szervezet, amely nem tárol az R. 1. számú melléklete szerint küszöbérték alatti mennyiséget elérő mértékű veszélyesnek minősülő anyagokat?
Disszugázzal kapcsolatos üzemazonosításnál hogyan járok el helyesen, ha 50 literes palackjaink vannak, melyek kb. 65 kg teljes tömeggel rendelkeznek, ebből a gyártó nyilatkozata alapján csupán 10 kg az acetilén töltet tömege? a) ha nevesített anyagként 10 kg acetilént veszek figyelembe palackonként, vagy b) ha nevesített anyagként a teljes töltőtömeggel számolva veszem figyelembe, de már mint fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz kategóriába sorolva?
Vannak olyan keverékek, melyeknek nem szerepel R-mondat a biztonsági adatlapján, de az összetevők között több olyan anyag is van, amely a szabályozás hatálya alá tartozik. Ilyen esetben hogyan történik a keverékek osztályba sorolása?
Laboratóriumok esetében alkalmazható-e a 2%-os szabály?
Egy vízmű üzemazonosítása esetén a laboratóriumra vonatkozóan is el kell-e végezni a számításokat?
Amennyiben a tüzihorganyzó telephelyen jelenlévő egyetlen „veszélyes” anyag a 33%-os ipari sósav (max. 25 m3), akkor ez a telephely a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozik-e?
Amennyiben veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén nagyobb térfogatú (15-100 m3) veszélyes anyag vagy készítmény tárolására szolgáló tartály található (pl. üzemanyag-, fáradtolaj-tároló) akkor ? hiába tudja a cég szállítólevelekkel, készletnyilvántartással igazolni, hogy a rendelkezésre álló tartálykapacitás töredékét használja csak ki – az üzemazonosításnál a teljes tárolókapacitással kell számolni?
Amennyiben nincs – a műszaki biztonsági hatóság által jóváhagyott műszaki megoldással – (például szintkapcsolóval) fizikailag lekorlátozva az, hogy az üzemeltető a rendelkezésére álló tartályt milyen maximális térfogatig töltheti, akkor az üzemazonosításnál a névleges tartálytérfogattal, vagy a tartály dokumentációjában vagy a műszaki biztonsági hatóság engedélyében rögzített maximális töltöttségi szintjével (általában 80-95%) kell számolni.
A 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontjában foglaltakat hogyan kell értelmezni? Egy-egy azonos veszélyességi osztályba sorolt készítmény mennyiségét vagy adott osztályba sorolt több anyag vagy készítmény együttes mennyiségét kell-e összehasonlítani a küszöbértékek 2%-val?
Az üzemazonosítási táblázatban a készítmények veszélyes anyag tartalmát kell-e szerepeltetni vagy a teljes készítményt kell besorolni veszélyesség alapján?
Az egyes veszélyességi osztályokhoz mely R-mondatokat kell rendelni?
Telephelyünk veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül. Az üzemünk a terület egy részét bérbe adja, de a saját eszközeinkkel mi magunk szolgáltatunk. Ebben az esetben ki az üzemeltető: az albérlő, aki az áru tulajdonosa, vagy a vállalkozásunk?
Veszélyesáru-szállítás
Szükséges-e bejelenteni a 312/2011. (XII.23.) Kormányrendelet 6.§-a alapján a veszélyes áruval töltött vagonok iparvágányok közötti mozgatását, amennyiben a vállalkozás rendelkezik saját áru szállítására vonatkozó engedéllyel, de a saját telepén kívül szállítást nem végez és a veszélyes áruval töltött vasúti kocsikat töltés, vagy lefejtés céljából mozgatják az iparvágányon?
A növénytermesztőknek kell-e veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót foglalkoztatnia?
Alkalmazható-e az ADR 1.1.3.1 c) pontjában leírt mentesség egy állattartással foglalkozó vállalkozás esetében, ha az állattartó telepeken belül működtetett, állatok belső mozgatását biztosító traktorokhoz szállítanak közúton gázolajat, zárt platójú kis furgonban, és a gázolaj nem egy központi telepről kerül szétosztásra, hanem a telepekhez legközelebb lévő benzinkútról történik a beszerzésük?
Milyen tűzoltó készüléket kell a veszélyes árut szállító gépkocsin tartani?
Egyéb kérdések és válaszok
A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. § 4. pontja szerinti "tárolás" definíciója alatt érthető-e az, amikor pl. tartályvagonban vagy tartályautóban egyik pontról egy másik pontra veszélyes anyagot szállítanak ellenszolgáltatás fejében?
Amennyiben az oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes anyag kármentőbe kerül ki, a nem jelentésköteles mennyiség növelhető-e a duplájára?
A veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény (pl. szolgáltatói zavar miatti) leállítása bejelentésköteles-e, ha a leállítás időtartama nem haladja meg a 12 órát?
Üzemazonosítás szempontjából hogyan kell figyelembe venni a konténer terminálokat? A konténereket az ADR, RID, valamint az IMO szabályai szerint azonosítják; a tároláson kívül semmilyen tevékenységet nem végeznek velük és a konténereket nem bontják meg.
Amennyiben van 50 tonna gyúlékony folyadékom (R. 1. melléklet, 2. táblázat, 6. osztály), amely egyben mérgező a vízi környezetre (R. 1. melléklet, 2. táblázat 9.II. osztály) is, akkor az összegképletben az R. 1. melléklet 3.3 szerinti (50/5000)+(50/200) veszélyességi tényezővel vagy a R. 1. melléklet „Megjegyzések a 2. táblázathoz” 1. c) szerint csak az (50/200) veszélyességi tényezővel kell számolni?
A mérgező és rákkeltő anyagok kibocsátásával járó üzemzavarok közül van-e lehetőség csak azt bejelenteni, mely olyan kibocsátással jár, ami túllépi a munkahelyi légtérre vonatkozó határértékeket?
Az oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes anyag esetében az egy köbméter kikerült anyagmennyiség halmazállapota a jogszabályban nincs figyelembe véve. Ad-e a hatóság állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy ezt a mennyiséget mekkora tömegben, esetleg az adott anyagra vonatkozó alsó küszöbérték mekkora százalékában adjuk meg?
Mi számít jelentős változásnak, illetve veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedésének?
A műanyagipari termékeket fröccsöntéssel előállító üzem a Kat. IV. hatálya alá tartozik e, ha a tevékenységhez például festéket és hígítót használ fel? Hol található a veszélyes anyagok listája, amelyre a törvény hivatkozik? Hol definiálják a küszöbértéket?
Üzemnek kell-e tekinteni egy külső építőipari kivitelezési helyszínt, amely csak ideiglenesen létezik, illetve azt, hogy esetenként több tíz vállalkozó is végez tevékenységet egymás mellett? (Minden vállalkozó munkaterülete külön üzemnek minősül, vagy egy üzemnek tekintendő az egész terület?)
Üzemnek minősül-e egy kármentesítési kivitelezési, vagy hulladéklerakó rekultivációs helyszín, ahol korábbi szennyezés hatósági kötelezés alapján történő felszámolása, vagy kárenyhítés történik?
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy üzemzavar esetében, ha csak rákkeltő tulajdonságú anyag kibocsátása történt meg, akkor az eseményt bejelentő adatlapon fel kell-e tüntetni ezt az anyagot?
Egy anyag (készítmény) kizárólag abban az esetben tartozik a kőolajtermékek három kategóriájába (gazolin és benzin: C4-C12, petróleum: C7-C17, gázolaj: C9-C25), ha komponensei pontosan ezen szénlánc tartományba tartoznak, illetve forráspontja a megadott tartományba esik?
A 219/2011. Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 2.3. pontjánál található táblázat C pontjában meghatározott kivételek közül a „kisipari célú, 100 négyzetméternél kisebb közösségi épületek és szabadidőközpontok” kategóriába sorolhatók-e a kiskereskedelmi üzletek is?
A 219/2011 Korm. rend. 7 mellékletének 6.1. pontjában szereplő aa) és ab) pontok között "vagy" vagy "és" kapcsolat áll fenn?
Hogyan kell értelmezni a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 6.1. pontja szerint azt, hogy a súlyos káresemény elhárítási terv elkészítésével megbízott gazdálkodó szervezet, illetve a 6.2. pont szerint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem köteles meghatározott képzettségnek megfelelő szakembert vagy ügyintézőt foglalkoztatni?
Az igazgatási díjat kinek kell megfizetnie, hova és mennyit kell fizetni?
A növénytermesztőknek kell-e veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót foglalkoztatnia?
